teljes mértékben elengedtem a munkát, és otthonunkon dolgoztam.
dolgoztunk.
kamra polc kiszedve, levágva, fal penésztelenítve, lefestve, polc visszarakva (ja, meg az a pár dolog, mely egy konyhát és egy ebédlőt borít el, miközben hétköznapokon semmi jelük, mintha nem is lennének).
ezen a nyáron a kamra kétszer volt meg, csendes rezignáltság a hangomban (lásd hangya-topik, megelőzés-fejezet)
konyhalámpa újjáforrasztva, konyhacsap és szerelvények kicserélve, vízkő eltávolítva. (ez még nincs kész, mert nem zár a melegvíz, a jó édesanyját)
ebédlő 81%-osan kész: kipakolva, mázolva, radiátor festve, takarítva, hangyamegelőzetve (nem firtatom, itt miért csak a párkányig jutottak, jó lett volna odáig sem...), visszapakolva. a maradék 19% kicsit necces, mert ez a csilliárd dologgal telepakolt könyvespolcfal, ahol minden és MINDEN van. (amikor ránézek erre a helyiségoldalra, egy jó nagy konmari mindig kibújik belőlem - kidobni mindent, ami nem sugároz -, de ezt mindig visszagyömöszköli a grétatunberg-énem, aki azt mondja, nem dobunk ki mindent, mert ÚJRAHASZNOSÍTÁS stb. szóval így került vissza a kiskönyvespolcra is majd' minden, meg persze mindig elfáradok, mire visszapakolásig érünk, és megadóan hallgatok grétára, jelen esetben a nem csináltok semmit-szózata cseng a fülemben eközben...
és akkor most vissza a munka világába, meg mindjárt itt lesz valami iskola is - lelkesednék, de nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése