2018. március 18., vasárnap

iskolák...

szerdán nem suliba vittem, hanem a rég halogatott vizsgálatokra a Heim Pálba. semmi komoly most, csak majd menni kell még. a tojásfejű orvos lerázott, hogy majd cserkésszem be a főorvost, szóval egyszer majd lesz valami.
így elmentünk metrózni (még mindig szereti), sétáltunk a napsütésben a Bazilikánál, és 10-re a legónirvánában kötöttünk ki (ez az ő megfogalmazása - olyan helyekre alkalmazza, ahol háborítatlanul lehet legókból legókat építeni sokáig.) (a sokáig nálam 20 percig tart, most is, ennyi idő alatt pl. nem hunyok el a legóárak láttán...)
amit a suliban közben csináltak, az egy kétórás próba volt, egy környezetóra (mert az SOHA nem maradhat el), és a semmittevés, majd a fejes politikus migránsozott a délutáni ünnepélyen (580 gyereknek és 30 felnőttnek, ha jól számolom).
ezt a migránsozást g barátja mesélte ma neki - szerintem, ha ebbe jól belegondolnék, felrobbanna az agyam.
ezért kezdtem ebbe a könyvelgetésbe, hogy kioltsam az agyi dühöm. azért tegnap volt annyi magányos időm, hogy alig 5 perc ezen gondolkodás feltolta a vérnyomásom, és eltöprengtem, hogyan mesélném el az átélt elmúlt 4 évet a suliigazgatónak.
nagyon ajánlom, hogy hétfőn ne kapja meg g az ajándékpólót, amit a politikusbácsi hozott nekik szerdára "szeretetből".
atyaég.

Nincsenek megjegyzések: