hihi
utolsó napok a leadásig.
hetek óta húzom mögöttem ama örkényi madzagot,
ma meg kell írjam az utolsó fejezetet (ma, haha)
aztán a könyvfesztivál helyett (???)
át kell olvassam az egész fércművet.
szerencse, hogy a tanárom azzal biztat, menjek phd-re, aaaannnnyirajó -
ha elég okos lenne, megmondta volna, melyek lennének azok a részek, amiket ezért érdemes volna _kihagynom_ a mostaniból.
tegyem hozzá, hogy kééééptelenség most a gondolat is, hogy én mégegyszer nekiálljak egy ilyen cuccnak.
jó, nem zsigerből, hanem halálos fáradtságból mondom, de
de
mivel nem csak az én fáradtságomról van szó,
így a packázáson kívül tényleg nem kezdek most semmilyen hasonló gondolatmenetbe.
így is elég, hogy mit kezdjek hadoválni "tömören" a 45 oldal max dolgozatom 43. oldalán a kutatási eredményről...áááh.
és ha azt mondanád, hogy holnap kész, mit nyivákolsz, küldenék egy nagy taslit: nincs megállás, múlt csütörtöki határidőt már buktam egy házi feladattal, meg ezt a nyavaját le is kell adni vidéki város1ben aláíratva reggel 8kor, vidékiváros2-ben leadva 11-ig, plusz munkám egy érdekes fejezetében négyfelől szorítananak pisztolyt fejem egyes részeihez, így hétfőre azt is össze kell rántanom, és persze a beiratás (juhhú, hétfő reggel 8, juhhú!!!). ja, és ha a hosszú hétvégére apellálnál: nem, nem, utána következik egy újabb intenzív képzési hét Bécsben, és igen, az osztrákoknál az intenzív az tényleg az. Ja, és közben még elő kell állítani a 24-28 oldalas kiadványt is május 13-ra, de ha erre gondolok, akkor most inkább aludni megyek, és három hétig föl sem kelek.
ki e vagyok.
ki.
túl e vállaltatott az élet engemet.
túl e.
(fakanál az ilyen kezébe, nem az iskolatáska.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése