*idézet Nemes Nagy Ágnestől, melyet kifejezetten a gyerekemmel együtt szoktunk fennhangon gajdolva idézgetni, tüssz-prüssz tesszük hozzá minden alkalommal. nagyon szeretjük.
g amúgy megint náthás, volt 5 náthátlan, köhögéstelen, hörömpölés nélküli szép napunk, de egy ovi ilyen, az a gyanúm (legalábbis remélem, minden ovi ilyen).
g amúgy nagyon cuki, jó hatással vannak rá a napok, az a gyanúm.
magam meg nagyon vágyom a normalitásra, és minden nap hálás is vagyok a normális napalakulásokért. feje még mindig nem fáj, amiről annyira nem bírok beszélni senkinek, az ez, hogy ez milyen jó, és hogy minden _olyan_hangsúlyú "te, anya..." kezdetű mondatánál hogyan zsibbad le az agyam és a lelkem egyszerre, és hogyan kényszerítem magam a pillanat törtrésze alatt a normális hang, nyugodt agy, anyahang-kombinációra a visszakérdezésnél. és minden alkalommal meghálálja magát az önfegyelem, de azt hiszem, ez örökké így marad, akkor az már oké lesz, értem nem kár.
amúgy azért is nagyon cuki, mert szépen lassan megtanult fütyülni, úgyhogy most minden szabad és félszabad idejét ennek gyakorlásával tölti. ma az oviban, míg vártunk rá, hangosan fütyörészve intett minket nyugalomra, míg ő pakolászott. kifeküdtem a rötyögéstől, bocs, gyerekem, ha majd egyszer ezt olvasod,
amúgy az is cuki, ahogyan viccesedik, meg ahogy megérti a dolgokat, és figyelembe veszi az elmagyarázottakat. természetesen okos gyerek, és nagyon tanulékony, amit én igazán nagyra értékelek benne. például ott van ez a számolás-dolog. nagyjából bármeddig elszámol, párszor azon kapom, ahogyan 141-nél tart csak úgy a számsorok öröméért. ma a halrudakat kettesével számolta meg, illetőleg simán visszaszámol 20tól. és tök vicces, ahogyan összead 20-ig, kivon és szoroz 10 alatt. ez egyébként egy irányíthatatlan érdeklődés, független tőlünk, asszem az egyik ovis barátocskája hozta a tippet, hogy számolni MUSZÁJ...
fényezni pedig jó, úgyhogy ideírom még azt is, mert ez egy ilyen bekezdés, ahogyan állandóan a mutatós órát nézi, hány óra van...
tulajdonképpen az idekívánkozik, hogy rajzol, fest, alkot. és az egyféle szerkezeten túl végre rajzol embert, ezt annyira vártam.
most ezek mennek.
g amúgy megint náthás, volt 5 náthátlan, köhögéstelen, hörömpölés nélküli szép napunk, de egy ovi ilyen, az a gyanúm (legalábbis remélem, minden ovi ilyen).
g amúgy nagyon cuki, jó hatással vannak rá a napok, az a gyanúm.
magam meg nagyon vágyom a normalitásra, és minden nap hálás is vagyok a normális napalakulásokért. feje még mindig nem fáj, amiről annyira nem bírok beszélni senkinek, az ez, hogy ez milyen jó, és hogy minden _olyan_hangsúlyú "te, anya..." kezdetű mondatánál hogyan zsibbad le az agyam és a lelkem egyszerre, és hogyan kényszerítem magam a pillanat törtrésze alatt a normális hang, nyugodt agy, anyahang-kombinációra a visszakérdezésnél. és minden alkalommal meghálálja magát az önfegyelem, de azt hiszem, ez örökké így marad, akkor az már oké lesz, értem nem kár.
amúgy azért is nagyon cuki, mert szépen lassan megtanult fütyülni, úgyhogy most minden szabad és félszabad idejét ennek gyakorlásával tölti. ma az oviban, míg vártunk rá, hangosan fütyörészve intett minket nyugalomra, míg ő pakolászott. kifeküdtem a rötyögéstől, bocs, gyerekem, ha majd egyszer ezt olvasod,
amúgy az is cuki, ahogyan viccesedik, meg ahogy megérti a dolgokat, és figyelembe veszi az elmagyarázottakat. természetesen okos gyerek, és nagyon tanulékony, amit én igazán nagyra értékelek benne. például ott van ez a számolás-dolog. nagyjából bármeddig elszámol, párszor azon kapom, ahogyan 141-nél tart csak úgy a számsorok öröméért. ma a halrudakat kettesével számolta meg, illetőleg simán visszaszámol 20tól. és tök vicces, ahogyan összead 20-ig, kivon és szoroz 10 alatt. ez egyébként egy irányíthatatlan érdeklődés, független tőlünk, asszem az egyik ovis barátocskája hozta a tippet, hogy számolni MUSZÁJ...
fényezni pedig jó, úgyhogy ideírom még azt is, mert ez egy ilyen bekezdés, ahogyan állandóan a mutatós órát nézi, hány óra van...
tulajdonképpen az idekívánkozik, hogy rajzol, fest, alkot. és az egyféle szerkezeten túl végre rajzol embert, ezt annyira vártam.
most ezek mennek.
4 megjegyzés:
Na, ezt jó volt olvasni, az ilyen híreket szeretem. :)
köszönöm, természetesen status quo mint olyan, nincs, lásd fentebb, bocsánat.
néha tényleg befizetnék egy földkörüli maratonra, vagy a világból kifutósra, mindegy.
Sajnálom nagyon, hogy nem volt tartós az öröm. :(
Nagyon ügyes nagyfiú!
Drukkolok, hogy jobban legyen és végre megnyugodhassatok.
Megjegyzés küldése