tanulni, na azt kéne még csak. helyette (na jó, mellette) csak szorongok, idegesítem magam.
e tárgy, mely hétfői felvételim tárgya, hát finoman szólva... mondjuk úgy, a fősulin minden egyes találkozásunkkor megfogadtam: soha, soha (never-ever) sem többé, semmikor, semmiért.
így múlik el a világ dicsősége, vagy mi. erre itt szerencsétlenkedem. filozofikus, teoretikus maszlag, hogy mit kellene tenni, ha nem pont itt, most és így élnénk, mi idétlen magyarok, ki az oka, hogy itt bénázunk, illetőleg számok és statisztikák évekkel ezelőttről (2004-es legfrissebb adatok, szevasztok), és közben a tudat, hogy ezt most itt szépen minnd megjegyezhetném, de az elmúlt egy év ámokfutása alatt (új rezsim, szevasz), gyakorlatilag az a 3 százaléknyi valóság is kámforrá vált, és nem, nekem nem volt időm minden új nevet, megszorítást és metódust megjegyezni. megjegyzem, ezt az a vezérelvem sem tenné lehetővé, mely szerint "TÚLÉLSZ, PÖCÖK".
így szépen megismerhettek, igen, én vagyok a teoretikusan szorongó vizsgázó, lesz még idén pár ilyen, ha csak rajtam múlna - mozgolódom, na.
amúgy lélekben nyugalom van, az esélytelenek nyugalma, akár sikerülhet is alapon, de hát még hátra van egy háromnegyed könyv. pff.
igaz, ilyenkor legalább a lakásbéli rend alakul rohamléptekkel. (utálom :)
*
ja, és még négy nap az ovi. aztán hét hét csönd (haha).
e tárgy, mely hétfői felvételim tárgya, hát finoman szólva... mondjuk úgy, a fősulin minden egyes találkozásunkkor megfogadtam: soha, soha (never-ever) sem többé, semmikor, semmiért.
így múlik el a világ dicsősége, vagy mi. erre itt szerencsétlenkedem. filozofikus, teoretikus maszlag, hogy mit kellene tenni, ha nem pont itt, most és így élnénk, mi idétlen magyarok, ki az oka, hogy itt bénázunk, illetőleg számok és statisztikák évekkel ezelőttről (2004-es legfrissebb adatok, szevasztok), és közben a tudat, hogy ezt most itt szépen minnd megjegyezhetném, de az elmúlt egy év ámokfutása alatt (új rezsim, szevasz), gyakorlatilag az a 3 százaléknyi valóság is kámforrá vált, és nem, nekem nem volt időm minden új nevet, megszorítást és metódust megjegyezni. megjegyzem, ezt az a vezérelvem sem tenné lehetővé, mely szerint "TÚLÉLSZ, PÖCÖK".
így szépen megismerhettek, igen, én vagyok a teoretikusan szorongó vizsgázó, lesz még idén pár ilyen, ha csak rajtam múlna - mozgolódom, na.
amúgy lélekben nyugalom van, az esélytelenek nyugalma, akár sikerülhet is alapon, de hát még hátra van egy háromnegyed könyv. pff.
igaz, ilyenkor legalább a lakásbéli rend alakul rohamléptekkel. (utálom :)
*
ja, és még négy nap az ovi. aztán hét hét csönd (haha).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése