na, a mai nap jól és kiakasztóan zajlott.
legyen elég annyi, hogy elegem lett a 45 perces reggelizésinkből. a gyerekem látványreggelizik, nyammog, majszol, olyan mintha, és iszonyú végigülni, ha van más teendőd / célod az adott tevékenység után...
(nevezzük ovinak, házimunkának, munkahelyre érésnek, akármi)
megint késtem, ez mostanában sztenderd, és igazából őrjítő, merthogy tolom tolom a dolgokat ennek okán.
egyre vissza kellett érjek a világ végére az oviba, menet közben elment a telefonszolgáltatás, ennek okán újra munkatolódás következett be (háromig 20as nem volt, négyig földi). A majdnem oviban felejtett hátipakkomról nem is beszélve.
este is kávéztam, így most még bírom, ahogyan dolgozást, fejtörést valósítok meg, amortizáció, kétlábon járó, ez vagyok.
csak röhögök magamon. (ez jobb, mint a nyígás)
legyen elég annyi, hogy elegem lett a 45 perces reggelizésinkből. a gyerekem látványreggelizik, nyammog, majszol, olyan mintha, és iszonyú végigülni, ha van más teendőd / célod az adott tevékenység után...
(nevezzük ovinak, házimunkának, munkahelyre érésnek, akármi)
megint késtem, ez mostanában sztenderd, és igazából őrjítő, merthogy tolom tolom a dolgokat ennek okán.
egyre vissza kellett érjek a világ végére az oviba, menet közben elment a telefonszolgáltatás, ennek okán újra munkatolódás következett be (háromig 20as nem volt, négyig földi). A majdnem oviban felejtett hátipakkomról nem is beszélve.
este is kávéztam, így most még bírom, ahogyan dolgozást, fejtörést valósítok meg, amortizáció, kétlábon járó, ez vagyok.
csak röhögök magamon. (ez jobb, mint a nyígás)
4 megjegyzés:
hát ne üld, az nem megoldás? :)
Lappa, tökéletes huszárvágás a gondolat,mondjuk sajnos időben a nemottülős verzió még 10 percet jelent, evésben fele ennyit, illetőleg egyre határozottabban ordító fába szorult gyereket :) minden reggel a kétféle verziót mixelem, mert hát ágyazni, öltözni, egyebeket muszáj, meg hát a destrukciót megelőzni is.
hja, az élet így megy. de legalább együtt eszünk, és hát az már valami.
max hosszú szakállam (is) lesz.
:)))) oké, te tudod, nekem csak azért volt ennyire kézenfekvő a megoldás, mert én sose eszem velük, ők esznek, én meg intézem a reggelt közben. de mondjuk az én gyerekeimnek az itthoni reggeli csak olyan saját maguk által kiharcolt dolog, merthogy kapnak reggelit óvodában, iskolában és az rendben is lévő reggeli (úgy mondom: az oviban egy dolog van rendben étkezésileg és az pont a reggeli), úgyhogy nálunk az van, hogy van egy reggelire fordítható időegység, amit végigülnek, esznek amit, majd vége, ugorhatunk a következő programpontra (és egyébként ha éhesek, ezen időegység alatt meglepően sok kaját bírnka magukhoz venni :))
de hát persze, hogy ahány ház annyi házmester, minden alkalommal, mikor idekommentálok hozzád, ezt megállapítom, csak annyira magasnak tűnt ez a labda nekem és igazából annak szántam, hogy talán a sok-sok körötted lévő nemjónak egy részét, azt lehet, hogy ilyen huszárvágós megoldással is el tudnád intézni. vagy a másik, ami nagyon bevált intézmény és csak ajánlani tudom: a vállrándítás. :)
öleléssel:
Lappa
vállrándítás az időfaktor okán nem fér(t) bele (a posztba) :)
nálunk az ovi az csak ebédben működik (abban nagyon jó), minden egyéb étkezés béna, pl a reggelit lemondták, mert alig volt valaki, aki kérte volna (!ez komoly!), ráadásul a reggeli rutint (privát kétbetűs reggeli után intézése, melyhez g esetében ragaszkodtam) sokáig nem lehetett ott intéztetni, lévén hogy egy hónapig nem ült rá ott a vécére :)
hát így.
amúgy jelenleg apukája drasztikus reggelievő gyorstalpalója zajlik, és mint azt sejthetjük, az apukai határozottság hat. (!)
Megjegyzés küldése