„Csak edződj –gondolta magában Ananké, míg tovább tolta kerekes szekrénykéjét-, egész életedben utazni fogsz, és egész életedben ezt sírod vissza, amit most otthagytál, keresed őket a Níluson és a Grand Canyonban meg Xerxész hadi útján, de nem lesznek, egy sem lesz. Rögzítsd az arcukat, a percet, buta! Cukorkát, csokoládét, friss, hideg a szódavíz…” (Szabó Magda: Für Elise)
2010. november 22., hétfő
nyí
nyínyínyí most állok neki annak, aminek egész nap nem tudtam. szerintem egy gáz ez, és nyígok. nyí.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése