ez a "szokásos", de ott muszáj ilyen klasszikusakat fotózni, annyira csodaszép és csodanyugalmas. a víz nyugodt, a horgászok horgásznak, a nap megy le, mi ülük a mólón, és arra gondolunk, mennyire jó itt a mólón ülni, bámulászni.
egy ornitológustól viszont meg fogom kérdezni, vajon mér' tartják a hattyak a bal hátsó lábukat a víz fölött, márminthogy mire föl.
ez a következő pedig éppen a harci díszét teszi el, egyszercsak ott termett a többi csőri között, elkergetett mindenkit, aztán szépen elúszkált. szép volt és undok.
ők meg konferenciáztak.
és egy újabb klasszikus, megintcsak a mólón járva ezt az oldalt is muszáj volt eltenni magunknak így is.
ez tapolcán a malom mellett készült. kérdés: mi a fura a képen?
itt viszont már a mindenki egy része jól látszik, felszínen és felszín alatt a mindenkik éppen kenyeret fogyasztanak. nem hívnám ezt klasszikus állateledelnek, de valamiért mégis nagyon jónéven vették a bitang sétálgatók (nem mi!) adományait.
tapolcai ágak-bogak:
tihanyi ágak-bogak-levendulák-ésatöbbik:
szép, nyugodt, körbenézős hét volt (hat), szerettük. és még a jeli arborétumban is voltunk, onnan is "vittünk haza" szépeket, folyt.köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése