az, hogy szomorúság, az tud olyat csinálni, hogy az ember saját magát is rémülten lesi, vajon megmozdul-e odabent a kisklambó, aggodalmat hoz, fájdalmakat lelkileg leginkább, s azon töpreng, mi történik a másikkal, mi történhetett, meg mi fog, mit érezhet, s érzi, mennyire nem tud segíteni, meg hogy mennyire kiszolgáltatott.
így hát tegnap különösen hálás voltam a férjemért, olyan típusú illető, aki normálisan is hihetetlen jófej, de valahogy a tegnapi mélységeket nélküle nem bírtam volna egyáltalán, így meg csak kómáztam, aludtam, bámultam ki a fejemből, kiejtettem mindent a kezemből, és ő meg csak szépen csendben értem jött, meg segített, meg fölszedte, meg elmosogatott, meg ilyenek. csak úgy mellékesen, és ez nekem olyan fő volt.
így hát tegnap különösen hálás voltam a férjemért, olyan típusú illető, aki normálisan is hihetetlen jófej, de valahogy a tegnapi mélységeket nélküle nem bírtam volna egyáltalán, így meg csak kómáztam, aludtam, bámultam ki a fejemből, kiejtettem mindent a kezemből, és ő meg csak szépen csendben értem jött, meg segített, meg fölszedte, meg elmosogatott, meg ilyenek. csak úgy mellékesen, és ez nekem olyan fő volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése