úgy tűnik, ezen a nyáron a tervezett egyre intenzívebb mozgásprogram helyett (egyelőre mellett, de ez nem rózsás) inkább darabonként veszítek testtömegemből. ma mondjuk egy fognyit tervezek (tervezek? kell, muszáj, javasolták, beadtam a derekam, vagyis inkább a fogam a közösbe) "leadni". nem várom, egyúttal mindenféle gyulladásokat, átlyukadásokat, fájdalmat vizionálok. öregkoromra megtanultam pánikolni. másodszor olvastam / hallgattam végig pl. mit szabad/nem szabad enni utána (úgy tűnik, hozzám és pánikomhoz is az egyik út az ételmegvonáson át vezet), és miután szöges ellentétben van némely tiltás/engedés egymással, nem bírom megjegyezni. a pánik mellett növekvő inkompetenciaérzésem is van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése