bakancs

akár bakancslistás is lehet, hogy cétén voltam, mondjuk így nézem. amúgy egyelőre szerencsére nagyon kívülről kapirgálom az egészségügyet, szóval szavam sem lehet, nincs is.

kicsit azért röhejes, hogy a rutinlabor szúráshelye, valamint a rutin cétés branülnyomok folyamatosan emlékeztetnek, figyi, van valami, de nem tudod, mi, te csak szorongj kicsit. ja, nyomok: mindkettő véraláfutásos... mindkét néni hasonlóképpen szisszent fel (decens káromkodáselnyomó fogon keresztül beszívott, hallható levegővétel), amikor elszúrta (hehe, SZÓ szerint).

három és háromnegyed órát töltöttem végül a 12 négyzetméteres váróban 17-edmagammal a 15+ hűlési időt igénylő cétéfelvétel kedvéért. amúgy élménynek maga a felvétel jó volt, csillagkapu- és metróélmény fagyasztva, tök jót relaxáltam, jól esett. majd megvettem a belsőségeimről szóló dévédét, melyről tegnap a benti gépem le is akadt (anno a gyerekét meg tudtam nézni, most sem adom fel, űrhajóba ülök és megtekintem, milyen ott bent). szerencsére az eredményre 8-10 napot ígértek, szóval semmi sem rohanás. mondjuk azért remélem, a következő kiváló vizsgálatig talán kiderül, mi is van. nem annyira egyszerű félretenni naponta a szorongásaim. egyelőre úgy kezelem, semmi komoly, érzésre amúgy így is van, általában jól vagyok. továbbra is össze-vissza diétázom, kevesebbet eszem, ez így együtt ledobott rólam pár kilót, ami nem esztétikailag, de érzésileg fontos, jó.