a szülinapom utólag sikeredett ünneplése volt vasárnap délután. (valahová föl kellene jegyeznem, hogy ez máskor legyen szombat délután, mert előtte és utána 1-1 teljes nap kell a készülés miatt kieső napok pótlására, és az nem praktikus, ha utána egy hétfő érkezik gyorsvonati sebességgel).
szóval ez olyan találkozó volt, ahol úgy-ahogy ott volt a legszűkebb család, étterem, svédasztalos, sokatevős-szusis. vittünk tortát (ami finom volt), rokonom jött és ment is, minthogy elrontotta a szemét indulás előtt. az egész olyan kis esetlen, alulszervezett, de nagyon kellemes alkalom volt. mindenki kedvesen beszélgetett, nevetgéltünk, másodszori kérésre már a hangszórót is lehalkították a fejünk felett.
az volt még érdekes, hogy most volt az a történelmi pont, ahol még úgy-ahogy ott volt együtt a legszűkebb család - a következő tízest nehezebb lesz így összehozni - vagy még inkább úgy mondanám, most mindenkit igyekeztem jól megnézni magamnak így együtt. ez volt egyébként az igazi ajándék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése