tegnap meg megírta az emelt angolt - szerinte jó lett, nem idegeskedett, elmondta, milyen nagyon kényelmesen volt ideje még lapozgatni is a szótárat az írás résznél, és hogy szerinte nem is nagyon fogja azt már lapozgatni többet, nana, mondta anyukája, milyen ez már.
de tényleg, milyen (jó/fura/érdekes) ez már, hogy manapság szótárazgatás nélkül, szépen, kényelmesen egy éppfelnőtt kiválóan meg tud tanulni angolul.
érettségi után meg átvette a nyelvvizsgabizit, majd megvettük a ballagós öltönyét :) elképesztően jól nézett ki.
a sulijában a tanárok pedig úgy érzik, ha kiképzés, akkor legyen combos, a héten le kellett adjon egy kézzel írt magyar tételt, elolvastatták vele a Mario és a varázslót, volt egy biosztémazárója, majd tegnap ez az érettségi vizsga, és ma matektémazáró, kedden egy újabb biosz, majd filmforgatás a szalagavatóra, és már el is jött az őszi szünet. mondjuk azt meg mindig lelazázzák, alig lesz feladva valami, amit majd ő is lelazáz, és aztán jön a megszakadós november érettségi-oktv-szalagavató nyomással, meg az őszi érettségi 63 plusz "kötelező odamenni"-jével.
költői kérdés forog minimum 6 éve a fejemben - vajon miért nem lehet a terhelést egyenletesen elosztani, minden számonkérést (és leadott anyagot) beidőzíteni, majd hagyni arra időt, hogy a számonkérésben feltűnő hiányokat bepótolják?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése