rendkívül másfajta gondolkodás amúgy ez a hómofisz, pl. az, ahogy egy-egy ofisz-napomra fel kell készüljek. mintha a nyaralásara pakolnék a családnak, mind rendszerezettségben, mind teendő-előkészítés tekintetében, mind súlyban.
nem merem pl. lemérni, mikor mennyi a málhám, de a korábbi "befelé majd beugrom a dm-be meg a g-robyba", hát az nem megy. egyszerűen nem fér el a vállamon több (háti + 2 táska + ebéd), nemhogy az ízületeimen ennél több kiló.
szóval tegnap gondoltam egy merészet, és a 2 hónapja vándoroltatott elszámolósmappám szépen benthagytam (sic!) (jahhaj, a régi szép idők, amikor még ez volt a normális!) - most kíváncsian várom, mi lesz az a halaszthatatlan, ami miatt mégiscsak itt kellene legyen velem. (semmi, de semmi, annyira remélem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése