először
az előbb viccesen majdnem összekötöttem a virtuális énem a valóságossal. ezúton gratulálok magamnak az öt létező (tehát összeköthető) gugli postafiókomért.
másodszor
itt a bizonyíték, nem vagyok többé élő orvostani kísérlet - mégiscsak voltam bárányhimlős.
ez az utóbbi hetekben -idő hiányában- csak emlékszerű volt, de nem emlék. g karácsonyi oviműsorára ugyanis szép számban elslattyogtunk, még jó hogy Dédi, Aki Soha Nem Volt Még Pöttyös nem jött, majd szombaton délután, kettő nappal Karácsony előtt egy véletlen köremail tájékoztatott a bárányokról, akik pöttyöznek.
úgyhogy körbevittük a családban, mert g csak náthás volt, pöttyös nem, és sűrűn fohászkodtunk közben, hogy a dolog tényleg ne fertőzzön, csak mielőtt tényleg kijön.
ja, idegelt, minthogy g-n kijött - három napja. szegénykém. nem vakarja, csak ha nem látom. ezt hogy lehet megelőzni.
harmadszor
az is kiderült, hogy a háromkomponensű orrcseppből nem a szteroidra, hanem a nasivin(?)re reagált az öt-hatnapos esti álmatlansággal és rossz álmokkal. annyira jó, hogy ilyen cuki a doktornénink, pöttyidőszakban is segítőkészen meghallgatja hülyeanyuka nyavalygásait orrcsöppekről, és partner a mit tegyünkben.
jahaj, kellene egy ilyen nekem is, sok minden megoldódna hamar, színemet sem látná utána. becsszó---
negyedszer
gép vagyok, gépelek. gondolkodom közben, de nem veszem észre, hogy beleragadna az agyamba, egyelőre itt ez az emlékszem erre, hogy olvastam valamit erről-fázis, ami
ciki
miután csütörtökön prezentáció,
pénteken VIZSGA írásban németül.
na jó, ez is el kell múljon egyszer, de addig egyre kerekebb a gyomoridegem, szerintem a realitás az, hogy nem fog menni.
viszont amennyit eddig megírtam, szerintem az jó.
csak kéne már egy jó normális hétköznap, amikor a munkám után hazatérve a családommal vagyok ezerszázalékosan, majd este megnézünk egy jó filmet kettesben.
nem vagyok gép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése