a tegnapot megelőzően több okból is rászorongtam a tegnapra időzített mr-re. ez azzal járt, hogy hullámokban elkapott a pánikérzés, melyhez elképesztően nem szoktam hozzá. ilyen intenzíven a covid alatt szorongtam korábban.
végül minden ésszel leküzdhetőt megtettem, és minden klappolt is. az orgonatüsszögés még nem érkezett meg pont (mára igen), megvolt a laborom (mindkettő, 2 nap alatt, ennyit számít, ha vagyonokat fizetünk arra, ami normálisan is elérhető lenne a Bugyorban), megvolt a váltóruhám, odaértem pontosan időben (az előző napi érdeklődésemre, mikor lesz, mit kell még tudnom telefonhívásom nyomán).
és akkor ott állok az Ablaknál, és gondterhelten rámnéznek, és jelentik: "törölték szerintem az időpontját". nézek, hogy mi a k.anyja, és akkor szépen tanakodnak egy sort és felküldenek az ambulanciára, ahol pont nyitvatartási idő után vagyunk már, és kopogok, és mondom, és nem értik, ők miért törölték volna, és nem derítenek ki semmit, de egy fél órán belül kikönyörögnek (sic!!!) (a fejem felett) egy jövő szerdai újabb időpontot. én közben a korábbi napok pánikjai feszültségét éppen bőgve adom ki kint a folyosón.
kellemes hely a Bugyor. traumatizáló.
egyik sem mutatkozik be, még a pozícióját sem közli. egyik sem tudja, ki csinál és mit. semmilyen infó nem érkezik előre, hogy most mi lesz, milyen úton visz tovább a rendszer, és mi a dolgom benne. mit kellene megkapnom, mit kellene fölírnom, megtudnom stb. pl. a két hete hétfői látogatásomnak a beutaló papíromnak a dátuma bizonyítja összesen, hogy csak ott járhattam mégis, miután ambuláns lap nem készült arról. mint ahogy a tegnapinak is csak az újabb pecsétes ficni a bizonyítéka. az eeszt-ben az újabb foglalt mr időpont sem látszik.
hát akkor, kérem szépen, szorongásra fel.
1 megjegyzés:
Agyrém. 😡
Megjegyzés küldése