2012-ben, azaz pontosan 10 éve kezdtem ezt a projektet, amiben most a láthatáron felbukkant a változás. munka, egészen más, mint amire eddig volt jogsim (volt-e, van-e, amire eddig, ezt most itt hagyjuk), de ezt én egy évtizede hajtom, és most lehet, hogy én leszek a felelőse is. izgalmas, és szerintem nagyon akarom. még éppen most mérem fel, mekkora dolog, és hogy mennyire nem vagyok tudatos úgy, hogy mennyire tudatos vagyok. hogy mennyire kell elköteleződnöm ebben, és hogy amiket eddig feszegettem, motiválás, projektmenedzsment, hasonlók, vajon hova és hogyan férnek majd bele. belém. na szóval, hogy hogy lesz. :)
„Csak edződj –gondolta magában Ananké, míg tovább tolta kerekes szekrénykéjét-, egész életedben utazni fogsz, és egész életedben ezt sírod vissza, amit most otthagytál, keresed őket a Níluson és a Grand Canyonban meg Xerxész hadi útján, de nem lesznek, egy sem lesz. Rögzítsd az arcukat, a percet, buta! Cukorkát, csokoládét, friss, hideg a szódavíz…” (Szabó Magda: Für Elise)
2022. február 3., csütörtök
rögzítem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése